Főzőcskézés

Ismét munkakeresésben vagyok. Másfél hétig bírtam a korábban említett helyen. Volt már dolgom nehéz esetekkel, és felkészültnek éreztem magam a nem csak szakmai, de személyes megpróbáltatásokra is, de ennyire frusztrált, 0 magánélettel rendelkező 40 év körüli főnöknőkkel - akik egyben a tulajdonosok is - még nem találkoztam. Nem mintha válogathatnék, de idegileg sem szerettem volna kikészülni, úgyhogy hosszas gondolkodás után felmondtam.

Kezd egyébként enyhülni a jövőbéli munkáltatóm iránt érzett lelkiismeretfurdolásom, aminek valószínű az is az oka, hogy egyre inkább úgy néz ki, még egy jó darabig maradnunk kell a fenekünkön.

Ha belegondolok, hogy pár hónapja még az is reálisnak tűnt, hogy június 30-ra kint legyünk... Nem baj, akik még nem vágtatok bele a vízumügyintézésbe és olvastok bennünket, legalább látjátok, hogy mennyi rajtatok kívülálló ok miatt lassul a folyamat, és fel tudtok rá készülni lelkiekben. Nekünk még mindig kicsit összetörik a szívünk, mikor rossz híreket kapunk; meg kellene tanulnunk könnyebben venni az egészet, csak az a baj, hogy tényleg nagyon nem mindegy, hogy fél év múlva vagy másfél év múlva kerül ki az ember, mert csak telik az idő, megy a pénz (pl. albérleti díjra, mert hitelt lakásra ilyenkor már nem érdemes felvenni...), tolódnak a terveink és ezeket nem lehet félválról venni.

Na de nem akarom elrontani senki kedvét sem, és elrémíszteni sem akarlak benneteket :), plusz arról sem feledkeztem meg, hogy még mindig nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyáltalán várnak bennünket kint, és nem a semmibe megyünk, úgyhogy...más: elkezdtem főzőcskézni. :) Na nem mintha eddig nem tettem volna, hiszen minden nap az asztalra kell tennem valamit (hétfő és kedd kivétel, mert akkor a hétvégén elhozott hazait esszük még), csak mióta megnéztem a Julie&Julia című filmet, úgy érzem, magasabb fokra léptem - ha a főzésről a főzőcskézésre lépést annak lehet tekinteni! :) Na persze erről Zsoltit kéne igazából megkérdezni :) Mindenesetre a tegnapi élesztőmentes tönkölybúza lisztes pizzatészta, a feltéttel együtt istenire sikerült, és a mai "sütőben sült zöldségek tojással" is egész  pofás lett. Este megyünk vendégségbe focit nézni, lehet hogy muffint varázsolok a tegnap szekrényben talált ananászkonzervből. Mondjuk ananászos muffint még nem kóstoltam, de recept létezik rá, úgyhogy baj nem lehet vele. Jó, jó, tudom mit gondoltok most, a muffin a sütik közt egy alap. És igazatok is van, na de egy szóval sem mondtam, hogy profi vagyok, csak hogy főzőcskézek, esetleg sütögetek :) Ha nem leszek túl lusta, akkor majd teszek fel róluk képeket.