bőrönd

Minden nap visszaszámolunk, mennyi van még hátra a nagy útig. Na nem olyan nehéz, hiszen itt a jobb oldalon figyel a számláló, de gondolhatjátok, hogy nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnánk arra, milyen lesz, mikor már csak pár nap lesz hátra, milyen lesz készülődni, milyen ruhákat vigyünk magunkkal, mit vigyünk ajándékba, mennyi helyet hagyjunk a kint összevásárolt dolgoknak (mert hogy olyan is lesz ám :)) stb. Éppen ezekből adódóan felmerült a bőrönd kérdés is. Van egy kis Benetton bőröndünk, amivel még anno Londonból jártam haza, mert elég nagy volt ahhoz, hogy 1 hétre való cuccot belepakoljak, de mégis fel lehetett vinni a fedélzetre és így jó sok időt megspóroltam azzal, hogy nem kellett a csomagomra várnom. Na de hát abba 3 hétre való gúnyát nem fogunk belegyömöszölni, és még Zsoltinak is kéne pakolnunk… haha! :) Szóval előbb körbekérdeztünk az ismeretségi körünkben, kinek van strapabíró, nagy bőröndje, és bár voltak olyanok, akiknek volt „raktáron”, de már ütött-kopott, plusz csak egy, ami nekünk nem lesz elég és egyébként is rájöttünk, hogy innentől kezdve gyakoribbak lesznek ezek a nagy útjaink, úgyhogy miért ne ruháznánk be egy saját bőrönd szettbe. Elkezdtünk keresgélni on-line. Hát volt hogy nagyra nyílt a szemünk az árak láttán. Még anno egy blogon olvastam, hogy valaki a parndorfi outletben vett egy Samsonite szettet nagyon jutányos áron, úgyhogy már nekünk is megfordult a fejünkben, hogy teszünk egy kisebb kitérőt Ausztria felé, de tegnap Pestre visszajövet este fél8-kor még beszaladtunk a Premier Outletbe és kisebb gondolkodás után letettük a voksunk az immáron utazótársainknak nevezhető kis bőröndcsalád mellett. A 3 bőrönd volt együtt 58 ezer forint. Na persze a színben nem tudtunk először megegyezni, én a szürkés-barnás-zöldet szerettem volna, Zsolti viszont a feketét. Elkezdtünk érveket keresni, mi szól az egyik, mi a másik mellett – megjegyzem, tartott az egész 5 percig és akkor még 8 előtt jártunk, de az eladó csajszi egyre türelmetlenebb lett. Megkérdezte, hogy ezt mennyi idő alatt szoktuk lezongorázni, miközben az órájára pillantott, mondtam, hogy pár perc és meg lesz, nyugi. Nem szerettem volna a feketét, de őszintén szólva, ezek bőröndök, nem fogok belőle nagy ügyet csinálni, elegánsnak elegáns, Samsonite, egyébként tetszik és amúgy is, vagyok olyan jó fej, hogy nem vasárnap este 8kor állok neki győzködni a Zsoltit… Szóval mondtam, a csajnak, hogy ok, legyen a fekete, mire kicsit megvetve megkérdezte, hogy „ez nálunk mindig így megy?” Na én teljesen lehidaltam, mi van??? Persze megint csak, egy ilyenen nem fogok kiborulni… de még egy jó fél órát csengett a fülemben a csajszi beszólása, főleg azért, mert ő miatta mentem bele olyan gyorsan. Na de az egészet végig asszisztálta az egyik barátnőnk, és mikor ketten maradtunk egy pillanatra odaszólt: „Figyelj, a bőröndöt a Zsolti választotta, de a kanapét te fogod!” És milyen nagy igazság!!! :) :)