2011/03/09

készültök már?

Tegnap este lementünk a dokinkhoz, mert mióta Bécsben voltunk, mind a ketten betegeskedünk, tehát most már több mint 2 hete, ami azt eredményezte, hogy már több mint 1 hete nem láttam kicsi Ákost, és most már nagyon kezd frusztrálni a dolog, főleg úgy, hogy nővérem minden nap beszámol arról, milyen ügyesen fejlődik, már meg fog dolgokat stb.
A doki meg sem vizsgált tegnap bennünket, javasolt egy gyógyszert, hogy azt váltsuk ki, szedjük és ha nem enyhülnek a tünetek, akkor menjünk vissza pénteken. Kérdeztem, hogy ez segít -e a köhögésünk csillapításában, amire azt felelte nem és ezzel el is engedett bennünket. Vicces :) szerintem ma rátelefonálok és megkérdem tőle, hogy mit javasol, mert nem tartom állapotnak, hogy szegény Zsolti minden éjszaka felkel és fél órát köhög és krákog, én ugyanezt reggel, na és persze mindketten egész nap.

Mindenki azt kérdi tőlem, hogy készülünk -e már a nagy útra. Hát nagyon szeretnénk, de nincs mikor.
Zsoltit is és engem is elő kell jegyeznem bőrgyógyászhoz - tavaly írtam, hogy levetettem magamról 3 anyajegyet, bízom benne, hogy idén már nem kell, de ha javasolná a doki, persze minden további nélkül belemennék, csak akkor minél hamarabb, hogy ne akadályozzon a seb a csomagolásban. De még nem jutottam el odáig sem, hogy felhívjam a BLESZ-t, hogy miért csak Zsolti jelenik meg az online előjegyzési rendszerben, én miért nem...
Zsolti bár már kivetette a problémás bölcsességfogát, el kell mennünk mindkettőnknek fogorvoshoz és a többi.

Épp tegnap mondtam Zsoltinak, hogy kivéve Emő barátját, Gergőt, szerintem az összes blogoló társunknak 1 hónap felkészülési ideje volt, nekünk meg tényleg csak 10 napunk lesz. Ok, persze nem is nagyon tudnék eljönni a munkahelyemről korábban, mert ha minden igaz, jó esetben jövő hét szerdán tudna kezdeni az utódom, ami 2 hét betanítást jelentene és elméletileg ennyire szükség is van, de persze az is szempont, hogy így többet tudunk félretenni.

Mivel úgy érzem, nem tesznek jót a reggeli és esti buszmegállóban való várakozások, megkértem a főnökeimet, ma hagy dolgozhassak otthonról, és így legalább jut időm egy kicsit másra is.
Nem titok, hogy szoktunk trécselni a munkahelyen. Nem vonulunk le és nem kávé vagy tea mellett tesszük ezt, de így hogy 4 csaj ül egymással szemben, fél óránként tuti beszól valamelyikünk valamit, és elmegy vele 4-5 perc. Na ha ezt összeadom egy egész napra, pont ennyi elég ahhoz, hogy itthonról dolgozva felporszívózzak, ha pedig belegondolok abba, mennyi időt spórolok meg a készülődésen és az utazáson, akkor ki is tudok vasalni a nap végére :)

Na de megyek, dolgoznom is kéne :) Persze már 9 előtt nekiálltam, úgyhogy nem vagyok ám olyan rossz :)

Nincsenek megjegyzések: