Szerintem, ti, akik ismertek, mindannyian meglepődtök majd, amikor ezeket a sorokat olvassátok: mindenféle hiszti és idegbaj nélkül sikerült bepakolnunk. Magamon is meglepődtem. :) Szerintem már annyira fáradt vagyok, hogy nem maradt már energiám arra sem, amit persze nem bánok, na és van egy olyan sejtésem, hogy Zsolti sem :)
Az utolsó napok egyébként nagyon mozgalmasan telnek. Nővéremék velünk együtt jöttek haza Pestről kedden, úgyhogy minden szabad időmben velük vagyok (de sajnos nincs belőle annyi, mint amennyit szeretnék).
Már voltam dokiknál, pedikűrösnél, kozmetikusnál, holnap megyek fodrászhoz, voltunk Zsolti nagynénijénél, aki az adóbevallásunkat intézi, vásároltunk, Nagymamámat köszöntöttük, aki ma 73 éves, nekem 7, Zsoltinak 2 nadrágot rövidítettünk (igen, rajtam gondolom nem lepődtök meg, de hogy Zsoltinak hosszú legyen egy nadrág... :)), öltönyt tisztíttattunk, és még sorolhatnám. Sajnos a találkozókra nem sikerült időt szorítanom. Csilla drága, majd írok is neked, de ezúton is sajnálom, hogy nem sikerült összehozni a talit, egyszerűen nem tudtam összehozni :( Még jó, hogy Vercsi barátnőm ma bekukkantott hozzánk a gyerkőcökkel, ugyanis mikor indultam volna hozzá délután, hogy csak beköszönjek egy 20 perc erejéig, nem indult a kocsi, kiderült, hogy égve hagytuk a fényszórókat és lemerült az akkumulátor. Na ilyen se fordult még elő velem. Utána meg már 15 perc Ákosozás és pakolás jött. De meg vaan :) Persze ahogy ismerem magam, fogok tudni még min parázni, de most nagyon boldog és elégedett vagyok magunkkal :) Remélem, hogy ennek tudatában ma jobban is fogok aludni, ugyanis az utóbbi napokban nem nagyon ment. Aludni aludtam, de nagyon rosszul. Most még az álmaimra sem emlékszem, pedig én mindig szoktam...Lehet, hogy azok hiányoznak :)
Na, alvás...
Ja és sajnálom, hogy nem készült kép a pakolásról, gondoltam, hogy lefotózom a szobát, de olllyan gyorsak voltunk :D, hogy nem jött össze :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése