suli

Már régebben szerettem volna írni egy bejegyzést a suliról, hogy hogyan néz ki egy napom, illetve hogy milyenek az emberek, akikkel össze vagyok zárva :) most ez is eljött :)

Reggel 6.20-kor kelek, 7.10-re elkészülök, megreggelizek, mindketten megisszuk a teánkat (igen, még mindig tejjel, bár épp ma reggel jegyeztem meg Zsoltinak, hogy mennyire borzalmas, de lehet, hogy azért mert sokáig hagytam a vízben a teafiltert, ami egy ilyen erősségű teánál sokat számít), és elindulunk a buszmegállóba. Ott általában 7.26-kor vesz fel a busz, majd pedig több mint egy órás buszozás után érkezem meg a suliba. Normális esetben meg van 40 perc alatt, de most május végéig útmunkálatok zajlanak az útvonalunkon, és így a mai nap kivételével, minden nap sikerült elkésnem a suliból - ami ugye 8.30-kor kezd. De a tanárunk, Andrew jó fej, és mondta, hogy ő nem veszi komolyan a "10 perc késés után beírunk hiányzónak" szabályt, úgyhogy nem kell összetörnöm magam, de persze igyekszem.

Egyébként magamon is meglepődök, annyira aktív vagyok az órákon. Néha már lehet, hogy idegesítően, úgyhogy most már kicsit visszafogom magam :) Vicces, hogy a diákok rólam másolják a feladat megoldásokat, és ha valamilyen kérdésben nem biztos a csoport, mindenki az én véleményemre vár, a tanár is engem kérdez :) Nem mondom, hogy nem élvezem, de felelősséggel is jár :) Pl. valamelyik nap a délutáni órán, ahol a reggeli 4-gyel ellentétben 15-16-an voltunk, játszottunk: 2 csoportra osztottak bennünket, és nyelvtani kérdésekre kellett helyesen válaszolni. Mind a kettő csoportból minden körben más és más embert jelöltek meg, és mind két csapatnak meg kellett adnia a tétjeit, hogy mennyiért fogad és hogy mit, vagyis hogy helyesen válaszol-e az illető avagy sem. Na most míg a többieknél 150-nel, 200-zal dobálóztak, illetve volt olyan is, hogy 800-ra fogadtak, hogy helytelenül adja meg a választ :), addig nálam mindkét csoport 900-1000-et akart tenni, azaz majdnem a maximumot. Féltem, hogy nem fogom tudni a választ, ezért mondtam a csoportomnak, hogy csak 250-et tegyenek rám, de végül mégis csak tudtam, és a tanár is tudta, hogy tudtam, úgyhogy megkért, hogy ne kamuzzak csak azért, hogy a másik csapat sokat veszítsen. Hát így jártunk :) De vicces volt azért. Viszont fura, mert én sosem voltam stréber, és most sem (remélem :)), de tutira van olyan, aki annak néz... Na de egyelőre mindenki szeret még :)

Juliano, Gustavo és Carlos Mario, a 3 dilis srác, akik nem tudom milyen arányban, de Columbiából és Brazíliából vannak nagyon jó fejek, mindig színt visznek az órába, és szünetekben is el lehet velük dumálni. Van egy francia lány, aki szintén nagyon aranyos, és még vannak páran, na de velük a délutáni (azaz hetente 2 nap) órákra járok.

A délelőtti csoportom változatlan, viszont a német srácról kiderült egy-két dolog :) A múltkor nagyon vehemensen kezdte nekem ecsetelni, mennyire útálja a bevándorlókat, és hogy ő épp ezért nem is telepedne le más országban - ide is csak pár hónapra jött, utána utazni szeretne, majd visszamenni No-ba. Kimondottan a pakisztániakat nem szívleli, de mint utóbb kiderült, radikális csatornákat néz, és mikor az ikonokról beszélgettünk, azt mondta, hogy szerinte Hitler egy nagyon jó példa rá, hiszen mekkora tehetség volt stb. Nem mondom, hogy nem kerekedett el a szemünk, de őszintén, én már meg sem lepődtem, a korábbi beszélgetéseink után... Azért szerintem biztos, ami biztos, nem mesélek neki a nagypapámról, na meg egyébként sem haverkodok vele, csak az órákon dolgozunk együtt, ott meg ezt a pár megnyilvánulását leszámítva normális.

A délutáni órát egy Rosie nevű lány tartja, kicsit még szoknom kell a stílusát, de nem lesz vele gond :)
Valamelyik nap, talán kedden, nagy vihar volt felénk, és a belvárost sem kerülte ki, mi viszont pont egy olyan teremben voltunk, ahol nem volt ablak, úgyhogy amikor mennydörgést hallottunk, mindenki nagyon figyelt, hogy mi lehetett az, na meg volt, aki meg is ijedt - kivételesen nem én, pedig én aztán nagyon félek a viharban. :)

Szóval a tanár csajszi elkezdett találgatni, azt mondta, hogy szerinte egy bevásárló kocsit húztak el az utcán, és annak volt ilyen hangja. (3-ik emeleten voltunk épp akkor, plusz nem szaladgálnal a brisbane-i Váci utcán, vagy Oxford Streeten bevásárlókocsikkal az emberek.) Ekkor még végig futott az agyamon, hogy poénkodik. Majd a következő mennydörgésnél azt mondta: "lehet, hogy födrengés volt? de hisz akkor mozogna a föld..."
Szóval jóindulatú vagyok, és feltételezem, olyan ritkák itt a viharok, hogy a mennydörgés mint opció eszébe sem jutott. De biztos ami biztos, a szünet után mikor visszajött, mondta, hogy lent a többi tanár mondta neki, hogy mennydörgés volt :)