2011/07/13

festés

Szombat reggel Dom eljött értünk és elmentünk hozzájuk, hogy segítsünk neki egy kicsit a ház körül.

Mivel az árvízkor a víz kb. 1 méterig jött fel az alsó szinten, a falak pedig gipszkartonnal voltak befedve, az elázott gipszkartont kivágták, mögötte ugye pár hete Zsolti segített kicserélni a szintén elázott szigetelést, és a lyukak most arra várnak, hogy be legyen fedve. Igenám, csakhogy az illesztésnél meg fog maradni egy vonal, amit el akarnak takarni. Ebben segítettünk mi: Dom vett egy csomó fehér lecet, amit nekünk kellett lealapoznunk, majd a hét folyamán ő lefestette őket feketére.

Kb. 11-kor kezdtük a munkát, ebédre Csilláék volt takarítőnője által kedvességből hozott rizottó féleséget ettük, majd dolgoztunk 4-ig. Dominic addig kint a ház előtt tett-vett, kb. megállás nélkül dolgozott ő is.

(Egy pillanatkép rólunk a jobb oldalon :))
Utána átöltöztünk, a fiúk söröztek egyet, közben snookereztek, mi lányok meg kint a konyhában beszélgettünk.

Csilla egyszer csak felhívott az emeletre, hogy nézzek meg valamit. Kezembe nyomott egy csizmát, nagyon szépet, és mondta, hogy neki csak nagyon nehezen megy bele a lába, próbáljam fel, és ha tetszik, nekem adja, mert már nem akarja visszavinni a boltba. Először hebegtem, habogtam, már így is teljesen el vagyok kényeztetve általa :), de azért belebújtam... és nem jött fel rám!!! Adott egy cipőkanalat, próbáljam meg azzal, de úgysem. Nem baj, már úgyis olyan ciki lett volna elfogadni megint valamit :)

Na de vetettem egy pillantást a gardróbra. 2 bejárata van, magas belterű, és 2 oldalon a talajtól a plafonig cipők vannak, ruhák mindenhol... Szerintem még a Sarah Jessica Parker által megformált Carrie is csodaországban érezte volna magát :)

Este thai kaját rendeltünk, majd megnéztünk 2 filmet. Megkérdezték, hogy nem akarnánk -e ott aludni náluk, mert addigra már elmúlt éjfél és mindannyian elbágyadtunk, de haza kellett jönnünk, mert másnap piknikezni mentünk Fay családjával, és előtte még reggel ki kellett hordjuk a leafleteket.

így lemaradtunk a fűtött vízágyról, ami biztosan sokkal kényelmesebb lett volna, mint a fűtetlen szoba, mivel Árpád elfelejtette kint hagyni nekünk a melegítőt, amit napközben használt. :) Nem baj, túléltük és egyelőre még nem fáztunk meg! (Lekopogom :)) Meg egyébként is, otthon a 35 fokban esély nem lesz az összebújásra, úgyhogy legalább most még kiélvezhetjük :) :)

Nincsenek megjegyzések: