Bar meg az adosotok vagyok a fiji-I nyaralasunk (NASZUTUNK) beszamolojaval, elmeselem milyen volt Tasmania, ahova mult hetvegen nem egesz 5 napra ugrottunk le, amig a vilag nagy politikusai G20-as talalkozora gyultek ossze varosunkban.
Tasmaniarol tudni kell, hogy ezer negyzetkilometer hijan ugyanakkora mint Magyarorszag, de tizedannyian lakjak. Hires a sajtjairol, a friss tengeri herkentyuirol, a borairol, ugy egyaltalan a kajairol na es a szep tajakrol, es persze van egy-ket whiskey leparloja is amit meg lehet latogatni J
Tasmania ‘fovarosa’, Hobart repulovel 2.5 oranyira van Brisbane-tol.
Mi pentek 1.20-as geppel mentunk es az idoeltolodas miatt 5kor erkeztunk. (Ellentetben a tobbi ausztral allammal, Brisbane nem allitja at orait nyaron, igy orszagon belul Queensland egy oraval korabban jar – es ezaltal korabban sotetedik is sajnos).
Brisbane-bol 30 fokban indultunk el, es 20 fokra erkeztunk meg, de kellemes volt, nem estunk ketsegbe es fel is voltunk keszulve ra. Mondtam is a munkatarsaimnak, akik “felkeszitetettek” az utra, hogy legalabb fel tudom venni a kabatomat, amit itt Brisbane-ben nincs sokszor alkalmam viselni a szinte allando jo ido miatt J
Amint megerkeztunk, felvettuk a berautonkat, ami egy Renault Koleos volt. Elmentunk a szallasunkra (BayViewVillas), ami egy viszonylag szep helyen volt, de leven mi akciosan szereztuk, nem az obolre nezett mint a legtobb tarsa, hanem egy nagy kofalra a masik oldalon. :)

Epp aznap kezdodott el Ausztralia legnagyobb sorfesztivalja Hobartban, ugyhogy amint lepakoltunk oda vettuk az iranyt. Megittuk a koszonto sorunket, es Zsolti es en ugy dontottuk, hogy a Lonely Planet ajanloja szerint kiprobaljuk a kozelben levo BLUE EYE ettermet. En egy tengeri herkentyu es hal valogatast kertem, Zsolti pedig Blue Eye halat. Mind a ketto isteni finom volt, a vegen pedig nem tudtunk ellenallni a nap desszertjenek, ami egy narancsos csokis torta volt sos karamelles fagyival. Megkostoltam az egyiket, finom volt, megkostoltam a masikat, az is finom volt, de amikor a kettot egyszerre ettem... atyagatya. A sutes/fozes tenyleg egy muveszet! szuper finom volt.
Visszamentunk a sorfesztivalra, ahol Evi es Norbi addigra mar magukba ontottek par sort, cidert. Felfedeztuk a legfinomabb organikus alma cidert, es talaltunk egy standot, ahol egy olyan sort is arultak, amit magyar tolgyfahordoban erleltek. Kemeny 20 dollar volt a sor ara, de megvettuk Zsoltival, mert abbol nem lehetett kostolni, csak uveggel venni es nem akartunk ugy elmenni hogy ne kostoljuk meg. Haaat, erdekes volt :)
masnap reggel elmentunk a Salamanca terre, a piacra, ami Tasmania legismertebb vasara, megreggeliztunk, Zsoltinak vettunk egy sapit mert eleg hideg volt es a sajatjat otthon hagytuk, es vettunk egy helyi neninot, aki fest festmenyt is, hogy legyen emlekunk, amit kitehetunk a falra. :) setalgattunk, galeriakban nezelodtunk, es elveztuk a friss, csipos levegot :)
utana autoba ultunk es elindultunk Mount Wellingtonra, aminek a csucsa 1271m, szeles, hideg (8 fok volt a lenti 16-hoz kepest), de gyonyoru szep. Az egyik oldalon diabaz oszlopok vannak, amit Organ Pipes-nak hivnak es tenyleg ugy nez ki mint az orgonasip. fel napot el lehetett volna tolteni csak azzal, hogy nezzuk a tajat. csodaszep volt.
utana mi visszamentunk a kikotobe, felugrottunk a ferry-re ami a MONA-hoz (Museom of Old and New Art) ami allitolag olyan Ausztralianak, mint a Spanyolorszagnak a Guggenheim muzeum.
Egy milliardos ficko gyujtemenyet allitja ki, aki szerencsejatekkal szedte ossze a penzet, es a mai napig 50en dolgoznak neki, akik csak szerencsejatekkal foglalkoznak. 3 eve nyitott meg, 75 millio dollarba kerult az elozo epuletnek a felujitasa, 30 millio dollar erteku mutargyak vannak benne es eves szinten 8 millio dollarba kerul az uzemeltetese. A belepes a tasmaniaiaknak ingyenes, mindenki masnak 20 dollar.
Egy katonai szinekre festett hajoval lehet Hobart kozpontjabol a muzeumhoz jutni, 20 dollarba kerul, akkor is ha oda-vissza mesz vele, es akkor is, ha csak egy iranyba hasznalod. 20 perc kb az ut, ulhetsz a barban vagy kint az egyik birkan :)
Erdekes modon egyik kiallitott targy mellett sem latsz informaciot. a belepeskor kapsz egy ipodot, amit a nyakadba akasztasz es van rajta egy gps-es applikacio, ami nezi merre mesz az epuletben es ha frissited akkor kidobja a hozzad legkozelebb levo targyakat es arra kattintva olvashatsz rola bovebb informaciot. nem tudom hanyan latogathatjak naponta, de mindenkinek jut egy!
a 3-ik napunk a borokrol szolt, egesz nap borasztabol boraszatba jartunk es kostolgattunk, meg jo hogy 4-en voltunk, felvaltva vezettunk (persze kis mennyisegu borok mellett :)) - itt ugye nincs zero tolerancia.
sotetedes elott meg elmentunk a Cataract George-hoz, amit az elso europai 1804-ben fedezett fel. setalgattunk egy kicsit, lattunk legalabb egy tucatnyi szabadon elo kengurut es fel tucatnyi pavat is.
aznap is kimentunk vacsizni, de nem volt asztal azon a helyen amit kineztunk magunknak, ugyhogy a szomszedban kotottunk ki. en kagylos spagettinit rendeltem, de amikor kihoztam, annyira budos volt, hogy meg sem kostoltam, eletemben eloszor kuldtem vissza kajat a konyhara. ismertek, kedves voltam, kertem helyette inkabb pizzat :) minden OK volt.
tudnek meg meselni, de mar faradok igy vasarnap este 8.30kor es meg neki kell keszulnom a hetnek is, koromfestes stb :D es szerintem mar igy is tulteljesitettem :)
Tasmania gyonyoru hely, nagyon jol esett vegre kimozdulni egy kicsit es mindenkepp tervben van visszamenni egyszer, hiszen a felet nem tudtuk megnezni annak amit elterveztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése