Agi es Dani most naszutra jottek ide Ausztraliaba (egybekotve egy kis Fiji kiruccanassal) es en mar alig vartam, hogy vegre egyutt lehessunk.
Nagyon jol esett a lelkemnek, hogy itt voltak, nem csak azert mert imadtam az egyutt toltott idonk minden percet, hanem azert is, mert emlekeztettek bennunket olyan apronak tuno dolgokra, amirol mi mar vagy megfeledkeztunk, vagy hozzaszoktunk jo dolgunkban, hiszen bennunket ezek vesznek korul minden nap, de ha elvennek, hianyozna. Gondolok most itt pl. az ingyenes zuhanyzokra a tengerparton, mert hogy Olaszorszagbol jove, nekik fura volt elsore, hogy ezert itt nem kell fizetni. Vagy, hogy csomo ingyenes dolog van, a loop bus a belvarosban, Melbourne-ben az ingyenes villamosjarat, amit bar mi nem hasznalunk, ez inkabb a turistaknak van, de mutatja az orszag joletet, az ingyenes konyv vastagsagu utikalauzok, a mosolygos emberek es meg sorolhatnam. (ide tartozna az idojaras is, de epp mikor itt voltak, az 5 napbol 2.5-et szeles es esos volt :)) Ha egy valamit meg a mai napig nem tudtam megszokni, az a PALMAFA. Errol azt hiszem mar irtam korabban, hogy barmennyire is rossz kedvem van nehanapjan, ha meglatok egy palmafat, rogton jobb lesz minden.
Elobb Melbourne-be erkeztek, oktober vegen, szombaton, es nekem 1 nappal azelott derult ki, hogy hetfon Melbourne-be kell mennem munkaugyben egy napra, szoval megbeszeltuk, hogy vasarnap delutan erkezem, hogy meg ossze tudjunk futni. En a repterrol egybol a botanikus kertbe erkeztem, ahol Agiek delutani pihenojuket tartottak, szuper volt ot majd egy ev utan ujra latni. Csak par orat voltunk egyutt, mert volt fonokunk, masik Agi is epp Melbourne-ben volt aznap (3 honapos azsiai pihenot tartott epp es elugrott Melbourne-be egyik baratnojehez, akit veletlenul szinten a Lorealbol ismerunk, csak o egy masik csapatban dolgozott (2 box-szal arrebb :)). Szoval ugy alakult, hogy mi 4en egyszerre voltunk egy varosban egymastol teljesen fuggetlenul :), es en megbeszeltem vele is, hogy osszefutunk, szoval a parkbol mentem veluk talalkozni. Kicsi a vilag :)Hetfon munka volt, Agiek is elrepultek Cairnsbe, majd pedig csutortok delutan mentem ki ertuk a repterre, hogy velunk toltsenek 5 napot.
Miutan lepakoltak nalunk, elmentunk a varosba sushit enni, majd kisetaltunk South Bankre, megneztuk az uj BRISBANE "jelet" a folyo parton, a fenyeket es mentunk is haza, mert masnap Noosara autoztunk (leszamitva Zsoltit, akinek dolgoznia kellett).
Noosan lesetaltuk a Coastal Walk felet, ami a Noosa Nemzeti Park egyik tura utvonala, ami vegig koveti a tengerpartot, majd pihenes gyanant megmartoztunk a vizben, elmentunk ebedelni, setaltunk a setaloutcan, majd pedig haza indultunk. Hazafele megalltunk husikat venni, Agiek mindenaron meg akartak kostolni a kenguru hust (es mondtuk nekik, hogy inkabb meg azelott tegyek ha valoban akarjak, mielott latnak egyet, mert utana mar nehez lesz :) ).
Megcsinaltuk a husikat BBQ-n, soroztunk, boroztunk, aztan le is fekudtunk, mert masnap Byron Baybe mentunk.
Masnap aztan vissza indultunk Byron Baybe, bar felhos volt, es kicsit fujt a szel is, de kimentunk a tengerre a kayak turara. Nagy remenyekkel indultunk, mert az egyik munkatarsnom mikor volt 1 evvel ezelott, ugyanekkor, keszitett egy olyan fenykepet magukrol ahol 2 delfin a kajakja oldalanal kukucskal, annyira kozel voltak, hogy meg tudta simogatni oket. Sajnos mi nem voltunk ennyire szerencsesek, a tavolbol lattuk valoszinuleg az ideny utolso balnajat (ahogy pruszkolt), es szinten nagyon messzirol lattunk 1-2 delfint, de inkabb pontoknak latszodtak :)Azert testmozgasnak nem volt utolso, 1kor mentunk ki es 5re jottunk vissza. Folyamatosan eveztunk, storykat hallgattunk Byron Bayrol es az allatvilagrol, mikor par percre megalltunk pihenni. Jo volt, maskor is elmennek szivesen, de jo lenne delfineket is latni :)
Hetfon elvittem oket Lone Pine-ba, koalakat, kengurukat es meg sok mas allatkat nezni (Zsolti hetfon mar dolgozott, ugyhogy o nem jott). Mi is nagyon szeretjuk ezt a helyet, bar vannak madarkak akik racs mogott vannak, de ugy altalaban nincs kimondottan allatkert hangulata szerencsere. Orakat tudnek eltolteni en is csak azzal, hogy nezegetem a koalakat es a kengurukat, de 5ik alkalom utan mar nem voltam tole annyira izgatott, csak elveztem. Es akkor meglattam, hogy Agi es Dani is, mint a kisgyerekek, ugy orultek annak, hogy a kenguruk a kezukbol esznek, hogy szeles, levakarhatatlan vigyorral az arcukon pozolgatnak a koalaval, arrol mar nem is beszelve, mikor Agi a koalaval valo fotozas utan, ahol az oleben tarthatta az egyiket, remegve, konnyel a szemeben mondta, hogy egy gyerekkori alma valt valora - meg most is libaboros leszek, ha eszembe jut, milyen boldog volt akkor Agi :) es akkor eszembe jutott, hogy en is ennyire boldog voltam az elso alkalmakkal, csak mint mindenki mas is az oket korulvevo dolgokkal, mi is megszoktuk, hogy az termeszetes, hogy 10 percre a hazunktol, ha akarjuk, ezt minden hetvegen megtapasztalhatnank. Jo volt egy kicsit emlekeztetnunk magunkat arra, hogy bar igen, messze van a csalad, a baratok, amin meg mindig nagyon nehezen vagy egyaltalan nem tudom magam tul tenni :), de aztan meg vannak olyan dolgok, amik ha nyilvan nem is teljesen, de karportolni probalnak mindezert...
Na nem tudom, hogy ez most mennyire volt ertheto :)
Kedden vittem oket ki a repterre, puszi, oleles es persze nagy sirasok kozepette bucsuztunk, de most mar legalabb tudjuk, hogy juliusban ujbol talalkozunk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése