Hosszabb-rövidebb külföldön töltött idő után bizony picit szorít a pesti cipő. Azt nem mondanám, hogy nem szeretünk itt élni, mert így a harmadik év vége felé már egyre többször érezzük magunkat otthon a kis belvárosi albérletünkben, kiutazásunk táptalaja inkább a kalandvágy, a hozzánk közel álló és jelenleg hiányzó külföldi mentalitás, no meg Ausztrália vonzereje.
A családom egy része kint él Brisbane-ben, és ennek köszönhetően már 2 ízben is volt szerencsém megnézni magamnak az országot, és bizony megcsípett :) Az emberek mosolyognak, barátságosak, természet közeliek. Kisebb a hajtás, kevesebb a stressz, és talán az emberek tisztes boldogulásának útjában sincs annyi „trükkös akadály” mint a világ ezen felén. Ja, majd megfeledkeztem a friss tengeri herkentyűkről. Na az már önmagában nagy piros pont Ausztrália mellett.
Ahogy említettem a családom egy része Brisbane-ben él, így nem a teljes ismeretlenbe mennénk, ami azért nagy könnyebbség. Zsu marketinges, én pedig közgazdászként dolgozom, és bizony a család támogatása nélkül nem biztos, hogy volna kedvünk újra nulláról kezdeni, de mivel ez adott, úgy döntöttünk, belevágunk, még akár jól is elsülhet. Ha meg netán Ausztrália mégsem álmaink földje, akkor még mindig haza lehet jönni, de nem szeretnék 20 év múlva azon gondolkodni, hogy mi lett volna, ha...
Hát nagyjából ez a mi motivációnk. A több ismert blogban jegyzett vízumügyintézéshez képest - amelyek közül Lilla és Balázs blogja a kedvencünk, ami nemcsak, hogy hasznos és olyan mint egy kis enciklopédia, de rendkívül olvasmányos is - igaz, ők már a költözés előtt kezdték el írni történetüket; akár könyv formájában is ki lehetne adni, szóval innen is gratula a szerzőknek- , esetünkben az a különbség, hogy mi nem a skilled independent vízumra pályázunk, hanem a skilled sponsored vízumra, ami azok számára lehet opció, akiknek családjuk, barátjuk már kint él, állampolgár, vagy rendelkezik letelepedési vízummal, és megfelelő a „track record-ja” ahhoz, hogy felelősséget vállaljon a kiutazni vágyókra. Na hát elsőre ennyit…
Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése