2011/05/22

vendégségben

Ma Csillához és Dominic-hoz, azaz Árpád nagyobbik lányához és férjéhez voltunk hivatalosak ebédre.
Reggel felkeltünk, kihordtuk azokat a szórólapokat, amiket tegnap összeraktunk - merthogy így utólag nem is volt olyan vészes, úgyhogy nem mondtuk le a munkát, és most gyorsabbak is voltunk, 2 óra alatt végeztünk -  igaz az utcánkat meghagytuk délutánra. Lezuhiztunk, elkészültünk és olyan fél1-kor elindultunk. 15-20 perc alatt érhettünk oda, hatalmas gyönyörű ház, billiárd asztallal, tágas konyhával, 2 étkezővel, akváriummal, és nagyon ízlésesen volt berendezve, már amit persze láttunk belőle, mert ugye az árvíz idején - lévén folyóparton áll a ház, térdig ért benne a víz, és még nem volt idejük visszaállítani teljesen a rendet.
Régen ittam ennyit, azaz inkább ennyi félét. Pezsgőt és 2 féle bort. Ismertek, nem vagyok az a nagy ivó, de minden nagyon finom volt, nem hiába van Dominic-nak 1500 db-os gyűjteménye. :)
Nem is nagyon tudok mit írni, mint hogy nagyon jót beszélgettünk, nevetgéltünk, ja és hogy beleszerelmesedtem az egyik kutyájukba :) 16 éves,  shiba-inu fajta kutyus, Moshinak hívják és valami tünemény:


Az ausztrál kutyáknak nagyon jó dolga lehet itt :) Árpád Bátor kutyája is 16 éves, és bár süket (csak úgy mint Moshi), egyébként kutya baja :)
5-re értünk haza, még gyorsan széthordtuk az utcánkban is a szórólapokat, utána felhívtuk a szülőket, ettünk még egy kis fagyit, megírtam ezt a bejegyzést :) és most rohanok is házi feladatot írni :)

Képeket a mai napról (nem lesz sok, igazán csak pár darab) nemsokára pakolok fel.

Ja még annyi: szorítsatok, mert holnap fogom megmondani a sulis munkatársnak és a fickónak az ügynökségnél, hogy mégsem vállalom el a munkát. Nem szeretem az ilyen helyzeteket, de úgy döntöttem, ezt most nem vállalom el. Majd lehet, hogy később megírom, miért jutottam erre az elhatározásra, de most tényleg házi feladatot kell csinálnom :)

Nincsenek megjegyzések: