Már régóta terveztük, hogy elmegyünk az állatkertbe, de nagyon drágának találtuk addig mig nem volt munkánk, na és persze azután is, hiszen spórolós üzemmódban vagyunk. Múlt hétvégén viszont eljött az idő, ráadásul az én diákigazolványomat bemutatva (amit a suliban csináltattam magamnak :)) 59 dollár helyett 47 dollárért jutottunk be fejenként.
Egész napos program, nem vitás, és nagyon jól éreztük magunkat, de ne egy pesti állatkertet képzeljetek el. Ok, nagyon nagy pozitívum, hogy

sokkal közelebbi kapcsolatba kerülhetsz az állatokkal, illetve sokkal nagyobb terük van mozogni. Mondjuk mi Zsoltival egyébként semm szeretjük az állatkerteket, így jó volt, hogy nem a kerítés mögül kellett az állatkákat figyelnünk, kivéve a tigriseket és még egy két veszedelmesebb állatfajt :) A kenguru etetés szuper élmény, ajánljuk mindenkinek, nagyon kedvesek, de leginkább csak a kaja foglalkoztatja őket az emberben - mármint nem az emberben látják a kaját, nyugi, félre ne értsétek :) De ha nem lenne nálunk kaja, nem hiszem, hogy érdekesek lennénk nekik. Na me ahogy tapasztaltuk, és nem csak a saját bőrünkön, hanem a többi emberen, leginkább mi mentünk a kenguruk után, mint hogy ők jöttek volna oda hozzánk. Talán ez is jelent valamit :) Zsolti odaküldött egy fekvő kenguruhoz, de én egyáltalán nem találtam szimpatikusnak és nem akartam megetetni, Zsolti kérdezte, hogy ha ő odamegy hozzá és eszik a kezéből, én is megcsinálom? Mondtam, hogy akkor igen, úgyhogy odament, de se enni nem akart a kenguru, se barátkozni, úgyhogy inkább békén hagytuk :) A többi viszont nagyon helyes volt, de ahogy írtam, nem ők jönnek hozzád, hanem te mész hozzájuk. Gondolom, ha éhesek, azért odajönnének, de szerintem mire mi mentünk már elég jóllakottak lehettek.

Láttunk kígyókat, wombatot, tasmán ördögöt, tigrist, koalát, elefántot, zsiráfot, orrszarvút stb. De utóbbiak eléggé kilógtak a sorból, nem nagyon illettek Ausztráliába :), de tudom, Budapestre talán jobban illenek?? :):) Itt mégis furább volt őket látni. Etettünk elefántot is. Zsoltinak persze itt is unszolnia kellett, hogy meg merjem csinálni :) (Mami! Nem is tudom ki után vagyok ilyen betoji :):)), de persze aztán örültem, hogy beálltam a sorba, és olyannyira tetszett, hogy én 3, Zsolti 4 kört is ment. :)
Voltunk krokodil show-n is, és bár nem volt rossz, azért gondolom összehasonlíthatatlan azzal, amilyen még Steve Irwin idejében volt.
Összeségében véve jó nap volt, jól éreztük magunkat, de ha kengurut akarsz testközelből látni, simogatni (vagy lefeküdni a háta mögé, ahogy Zsolti kérte, hogy tegyem meg - olyan kreatív volt, mint apukám :)), akkor Lone Pine is tökéletesen megfelel a célra, sőt ott ha jól emlékszem több kenguru volt, sokkal nagyobb területen, nem mellesleg fele annyi pénzért.
Másnap reggel arra ébredtünk, hogy Lilla kürtöskalácsot készít, átjöttek Csilláék és a gyerekek, tojásos nokedlit ebédeltünk, majd pedig skypeoltunk a családdal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése