Mióta Zsolti asztalosként dolgozik :) megint csak nem sok ideje, sőt leginkább semmi ideje nem maradt állásokra pályázni, így már régóta terveztük, hogy szólunk a főnökének, hogy amint lement ez a nagy projekt, már csak heti 3-4 napot járna, hogy egy napja maradjon a jelentkezésekre.
Jelen pillanatban úgy áll a dolog, hogy egyáltalán nem fog kelleni mennie, ami anyagilag persze visszavág majd bennünket, ugyanakkor viszont megint teljes gőzzel a munkakeresésre koncentrálhat.
Hogy update-eljelek benneteket a L'oréalos helyzetről. Miután nem vettek fel a graduate merchandiser pozira, ajánlottak egy másik lehetőséget, egy interjút egy sales repes pozira lent Melbourne-ben. Telefonos interjú volt, nagyon készültem rá, az eredmény? A lány (aki nem is a manager volt, mint ahogy vártam) 11 perc alatt lerendezett. Ez alatt egy szó nem esett a poziról, ő mesélte el, hogy mit olvasott az önéletrajzomban, majd kifejtette, hogy az mennyire nem jó, hogy én az elmúlt 18 hónapban nem dolgoztam...ÉS akkor itt álljunk meg egy pillanatra.
Lehet, hogy már említettem az előző L'Oréalos bejegyzésemnél, hogy mielőtt a HR-es továbbküldte az önéletrajzomat erre a sales-es pozira, megkérdeztem, nem változtathatnék -e meg pár dolgot benne, lévén én soha nem csináltam sales-t, csak marketinget és hogy kicsit átszerkeszteném, hogy erre a pozira is eladható legyen. Azt mondta, ő már megtette, kihúzta a nem releváns tapasztalatokat a CV-mből, így egy ausztrál sem maradt benne, köztük a mostani munkahelyem sem. Furcsáltam, de azt mondta, ez így ok. Belementem, majd pedig ez a lány az interjún épp ezt felhasználva utasított el. Hiába mondtam neki, hogy dolgoztam a governmentnél a választások alatt, és hogy a jelenlegi munkahelyemen fél éve vagyok, mintha nem akarta volna meghallani, csak azt hajtogatta, hogy az mennyire nem jó, hogy az elmúlt 18 hónapban nem dolgoztam.
Rékérdeztem, hogy mesélne -e a poziról egy kicsit, mire visszakérdezett, hogy mi a karrier tervem, hol képzelem el magam stb. Mivel értesüléseim szerint támogatják a cégen belüli mozgást, elmondtam, hogy mindig is érdekelt a sales (ami mondjuk nem igaz, de mindegy :)), és hogy mennyire fontos egy product managernek, hogy ezen a területen is legyen tapasztalata, szóval szépen lassan rátértem arra, hogy igen, én vissza szeretnék majd térni a marketinghez. Na hát ez is rossz válasz volt. Ők olyasvalakit keresnek, aki a sales-ben képzeli el a jövőjét. Igazából bármit mondtam, nem volt jó, úgyhogy egyértelműen semmi esélyem nem volt megint csak, L'oréalos tapasztalat ide, vagy oda.
Azóta még nem beszéltem a HR-es sráccal, de a héten mindenképp felhívom, hogy elmeséljem neki.
Persze el voltam keseredve, és bár mindenki mondogatta, hogy minden történik valamiért, és ennek is meg volt az értelme, csak egyelőre még nem látom, és Zsolti épp rávilágított, ha más nem is, mi volt tényleg az értelme.
Zsolti 50 km-re dolgozik jelenlegi lakhelyünktől (ezt is irtam már szerintem), és nagyon sajnáltuk az autónkat, hogy minden nap 100 km-t teszünk bele. Akartunk venni egy autót, mrá meg is volt, hogy melyiket, 3000 dollárért, de közbeszólt ez a L'Oréalos lehetőség, majd a másik, és csak húzódott az autóvásárlás - mert hogy mind a két pozícióhoz céges autó járt volna, illetve a másik lent lett volna Melbourne-ben, így nem kellett volna még egy autó. és egészen odáig húzódott, míg nem most ugye a héten kiderült, Zsoltinak már nem is fog kelleni dolgozni menni. Tehát most itt álltunk volna egy feleslegessé vált autóval, ráadásul október végén közelebb is költözünk a városhoz, egészen pontosan 10 percre a belvárostól, tehát még annyire sem fog kelleni használni az autót, hogy az állomásra eljussak vele.
Igen, végülis tényleg volt értelme az interjúknak :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése