Zsolti, az asztalos

Zsolti hetente 3 napot dolgozik egy asztalosműhelyben, de még sosem mutattunk nektek fotókat arról, hogy miket is csinál tulajdonképpen, bár tudom, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy el tudjátok képzelni :) na vajon, mit :)

szóval az úgy kezdődött, hogy tegnap megint ráhúztam a munkában, úgyhogy Zsolti megállt értem foci edzésre felé menet és elmentem vele.

Most kivételesen nem maradtunk sokáig, mert meghúzta a lábát 1.5 óra edzés után (kicsivel hosszabb mint 2 órás edzéseik vannak), úgyhogy időben (9 órakor) meg tudtunk vacsizni -  Zsolti rántott kacsamájat evett, én pedig húsilevest, és indultunk is haza.

Én vezettem és elég paprikás kedvemben voltam - a fáradtság ezt váltja ki belőlem :), Zsolti szegénykém az út felétől nem is szólt hozzám, majd amikor hazajöttünk, lezuhanyoztunk és befeküdtünk az ágyba, annyit mondott csak: "A másik szobában van a meglepetésed, bunkócska"

Bementem és egy asztal fogadott, egy olyan asztal, amit ő készített. Hát nem gyönyörűséges? Hozzászoktam otthon, hogy apukám mindig készített a házba valamit azontúl hogy a szigetelést, az állmennyezetet, polcokat, ajtót, fürdőszobát, kerti padot, egyszóval szinte mindent ő maga csinált, és mindig annyira szerettem őket, mert tudtam, hogy ő készítette és még készít is csomó mindent, ugye apa? :) és most már Zsoltikámtól is van valami.

Józsi is (a főnöke) nagyon rendes volt, hogy odaadta neki. A műhelyben egyébként inkább saját igényekre szabott bútokoat készítenek, de néha kapnak nagyobb megrendeléseket is önkormányzati irodák berendezésére, vagy öregotthonokba. 

Igy a képet látva lehet hogy nem gondolnátok, de tényleg egy strapabiró asztal, ezért is ültünk rá, bár tudom, az még nem sok mindent bizonyít :)