megdöbbentő eset a suliban

Most már túltettem magam rajta, de ehhez bizony kellett pár nap, és jó pár óra beszélgetés Zsoltival, meg Fay-jel, Marikával és persze anyuékkal, Vicával :)

Kedden lebetegedett a délutáni Business English tanárunk, és Paula, a reggeli tanárunk ugrott be helyettesíteni.

Már reggel mondta, hogy nem nagyon örül a lehetőségnek, mert nem sokat konyít az üzleti nyelvhez, és nincs is felkészülve, de gondoltuk, ez így teljesen normális.

Délután ugyebár 2 óránk van, egy 15 perces szünettel. Az első órát probléma nélkül megtartotta, majd a szünetben történt valami.

Hárman voltunk az osztályban, 2 cseh fiú és én, mikor Paula betoppant az osztályba. Hallotta, hogy a 2 cseh fiú egymás közt csehül beszél, ezért 2 perccel később rájuk szólt kedvesen, hogy ezért fel kell, hogy írja őket a listára. (Tudni kell, hogy a suliban van egy szabály, mi szerint a diákok nem használhatják egymás közt a saját nyelvüket, csak az angolt, de alig-alig akad olyan helyzet, mikor valaki a saját nyelvét használja, hiszen nagyon vegyes a közeg. Persze én is hallottam már, főleg a számítógép teremben, hogy tanárok figyelmeztetnek valakit a szabályra, de ezt mindenki probléma nélkül megérti, felfogja és átvált angolra, anélkül, hogy bárkit bármiféle listára felírnának. Eddig én, csak úgy mint a cseh srácok, nem is tudtam arról, hogy létezik egy lista.)

Az egyik cseh fiú, mosolyogva, kedvesen elkezdte kérlelni Paulát, hogy ne írja fel őt a listára, ami kb. így hangzott: "Paula, kérlek, ne légy ilyen szigorú, ne írj fel bennünket a listára. Ismersz, tudod, hogy mindig angolul beszélek, ez az első alkalom, hogy 3 mondatot váltottam csehül, és olyan jól esett, ha gondolod, elmondhatom neked angolul, hogy miről beszéltünk." Mindezt tényleg már-már búgó hangon. :) Ekkor én is megszólaltam, és mondtam, hogy egyébként is, használtak olyan szavakat is miközben beszéltek, mint "homestay" vagy "CV", szóval nem is csak csehül beszéltek. Mire még Paula is elmosolyogta magát. A cseh fiú megkérdezte tőle, hogy egyébként is, mi ez a lista, mert hogy erről még nem hallottunk. Erre Paula elkezdte magyarázni, teljesen normális hangnemben, mire egyszer csak átkattant neki, terpeszbe állt és tiszta erejéből elkezdte magát pofozni, úgy, hogy egyik oldalról a másikra repült a feje - azért emelem ki, hogy ne arcpaskolást képzeljetek el, hanem rendes pofonokat, kb 4-et, vagy 5-öt, majd annak a tollnak az élével, amivel a táblára ír (azzal a felével, ahol a kupak van), elkezdte ütni a fejét, tépni a haját, majd sírva fakadt, és kiabálva megkérdezte, mit gondolunk, miért van mindig a fülében az ipod? És kirohant azzal, hogy 5 perc múlva visszajön.

Mi a cseh srácokkal teljesen ledöbbentünk, én remegtem mint egy kocsonya, és elkezdtem összepakolni a cuccaimat, mondtam, hogy én egy percnél tovább nem maradok itt. Közben kezdtek visszaszállingózni a többiek is az osztályba és többségük találkozott Paulaval a folyosón. Kérdezték, hogy mi történt, a cseh fiúk mutogatták, én meséltem. Mikor már épp ki akartam menni az osztályból, láttam, hogy jön Paula visszafelé. 

Gondolkoztam, hogy menjek vagy maradjak, elég feldúlt volt, és foglalmam nem volt abban a pillanatban, hogy hogy reagálna, ha kimennék az osztályból (hiszen lehet, hogy azt gondolná, megyek és jelentem valakinek), ezért inkább maradtam, de gondolhatjátok, hogy tiszta görcs voltam az egész órán, főleg az elején.

10 percen keresztül meg sem szólalt, csak nézett bennünket (akkor már 14-en voltunk), mi meg őt. Majd sírva fakadt, de most már nem hisztisen, és elmondta, hogy a szabály az szabály, és neki kötelessége jelenteni, ha meghallja, hogy valaki nem angolul beszél. Azt mondta, azért van a fülében mindig az ipod, mert nem akarja hallani, hogy a diákok más nyelven beszélnek, és van olyan, hogy ezért pl. egész nap nem is pisil, mert tudja, hogy a mosdóban mindenki a saját nyelvén beszél. Nem használja a liftet, és a folyosót, hanem a hátsó közlekedőn jár, hogy ne találkozzon diákokkal a szünetben. Illetve a szünetben, ha teheti ki sem mozdul a tanári szobából.

Elkezdte magyarázni, hogy neki fel kell írni a 2 cseh fiút a listára, és nem érti, hogy miért kérik őt, hogy ne tegye, ha ez a szabály, plusz még hozzátette, hogy egyébként is, semmi problémájuk nem fog belőle származni, hiszen egy hónapban 2szer kell, hogy valaki felkerüljön a listára ahhoz, hogy figyelmeztetőt kapjon, és mivel aznap május 31-e volt, tehát az utolsó napja a hónapnak, másnaptól törlődik a nevük. Ekkor már elég zaklatott volt, és mivel a cseh fiú ennek ellenére még mindig azt magyarázta neki, hogy de 3 mondatot váltottak csak, megszólaltam, és mondtam, hogy OK, akkor írja fel őket a listára, szerintem a cseh fiúk is megértik, főleg így, hogy nem fog belőle problémájuk származni, és azt is megérti mindenki, hogy neki ez a feladata. Ekkor megszólalt egy kolumbiai lány, aki épp aznap töltötte be a 18-ik életévét, és megkérdezte, hogy pontosan mi is a probléma, mert hogy ő bejött egy pillanatra az osztályba, mikor épp a cseh fiú kérlelte Paulát, hogy ne írja fel, és akkor még minden ok volt, most pedig látja, hogy milyen zaklatott stb. Gondoltam, még fiatal, és tényleg nem érti a helyzetet, úgyhogy ekkor megint megszólaltam, és próbálva menteni a menthetőt, mivel láttam, hogy Paula megint kezd kiakadni, mondtam, hogy valószínűleg ez egy kultúrális és nyelvi félreértés volt, mire Paula elkezdett bólogatni, és ismételgetni, hogy igen, ez az lehetett, mert hogy neki a "szigorú" az negatív szó, és hogy neki milyen rosszul esett, hogy a cseh fiú azt mondta neki, ne legyen szigorú. Mire a cseh srác :) megint elkezdte magyarázni, hogy ő ezt hogy értette és zajlott kb még 5 percig ez az értelmetlen beszélgetés. Zárásként a tanár még elmondta, hogy ő mennyivel jobban szereti azokat az osztályokat, ahol az ázsiaiak vannak többségben, mert hogy ők lent vannak, a tanár meg fent :) Ami szerintem egy kicsit durva, és úgy egyáltalán az egész kultúrális különbség is, mivel a csaj bár ázsiai származású, USA-ban született, ott nevelkedett, Németországba járt iskolába, német a férje stb. szóval inkább amerikai és európai mint ázsiai, de mindegy is. Semmi sem magyarázza meg a tettét. Ja és arra is megkért bennünket, hogy ne jelentsük senkinek a történteket, mert akkor biztosan kirúgják, és ő nagyon szeret itt tanítani...

Mikor hazajöttem, eléggé feldúlt voltam, mondtam, hogy soha többé nem szeretnék visszamenni abba a suliba, és igen, tényleg túlreagáltam egy kicsit a dolgot, mert már olyanokról beszéltem, mi van, ha másnap késsel, vagy fegyverrel jön a suliba, de olyan sok rosszat hallani, és olyan kiszámíthatatlanok az emberek, én meg kétségbe voltam esve...

Másnapra lehiggadtam, beszéltem a két cseh sráccal, megállapodtunk abban, hogy egyelőre nem szólunk a tanárok vezetőjének erről, de én átkértem magam egy másik osztályba (IELTS felkészítőre, ahol hétfőn kezdek), illetve jeleztem a mosdók tisztaságával kapcsolatos problémáimat is a vezetőségnek.

Tegnap beszéltem egy lánnyal, akit Paula már tanított korábban, és azt mondta, náluk előfordult egyszer az, hogy egy játék során, mikor be kellett kiabálniuk a helyes megoldást a csoportoknak, Paula nem hallotta, hogy valaki mondja a helyes választ, és felírta a táblára. Erre egy fiú teljesen normálisan csak annyit mondott, hogy ő mondta a megoldást, és hogy akkor megkaphatnák-e a nekik járó pontot, mire Paula földhöz vágta a tollát és sírva fakadt, majd kirohant az osztályból és 10 perccel később hosszass könyörgés után volt csak hajlandó visszamenni.

Mindeninek feltűnt, hogy fura a viselkedése, de közben tanárnak meg tényleg jó... Nem tudom...

A lényeg, hogy már csak 6 hetem van hátra, azt már másik osztályban töltöm, és remélem, hogy több ilyen esettel nem találkozom, illetve hogy Paula is rendben lesz...

Persze abban mindenki egyetért, hogy ha mégegyszer történik valami hasonló, azt már mindenképp jeleznünk kell a főnöke felé...

Szóval így. Most már megnyugodtam, plusz azóta voltam már 2 nap suliban, teljesen normális volt, csak hát igen, életemben nem láttam még ilyet, és nem volt egyszerű feldolgozni.